2018. február 4., vasárnap

André Aciman: Call Me by Your Name (Szólíts a neveden)

Miről szól:

1983, Észak-Olaszország, nyár, Elio & Oliver.
A 17 éves Elio újabb unalmas vidéki nyárnak néz elébe könyvekbe burkolózva, zenéket írva, a kertben lebzselve, miközben professzor édesapja aktuális doktorandusz asszisztensét fogadja néhány hétre. Meg is érkezik az amerikai Oliver, akit azonnal mindenki imádattal fogad, de igazán Elio zárja szívébe. A vonzalom kölcsönös, Oliver is kötődni kezd a fiúhoz. Az igéző környezet számtalan lehetőséget nyújt kettejüknek, hogy közelebb kerüljenek, s hiába a belső vívódás, hiába próbálnak ellenállni a vágyaknak, kialakul egy váratlanul erős kapcsolat, egy elemi erejű szerelem két férfi között, akiknek kétségkívül az egész életét megváltoztatja ez a nyár…

Könyvtündér a sorok között:

Ugyan ez egy könyves blog, némiképp rendhagyó módon most elsősorban mégsem a könyvről szeretnék írni – bár nyilván szó fog esni arról is! –, sokkal inkább új szerelmemet, a filmet jöttem simogatni. De legalább könyvadaptációról van szó (kedves Hollywood, ez egyszer megbocsátom gyengélkedő kreativitásod), úgyhogy nem hajózok messzire. Az már talán azért meglepőbb, ha kategorikusan kijelentem: a film jobb! WHAAAT? Nos, igen, ritka alkalmak egyike, már csak azért is, mert ez a film nemes egyszerűséggel maga a non plus ultra! Überelhetetlen nettó gyönyörűség. Ezer érvem van e nagy szavak alátámasztására, úgyhogy készítsétek a hálózsákot, mert kezdem sorolni!