2017. február 19., vasárnap

Penelope Douglas: Next to Never (Fall Away 4,5)

Miről szól:

WARNING! Aki még nem olvasta a Fall Away sorozatot, annak spoileres lehet a téma! Itt csak annyit, hogy az új kisregényben felfedezhetjük Jared édesanyja és Madoc apja, vagyis a (nagy)szülők megismerkedésének körülményes és szexuálisan túlfűtött történetét. (Már ha ez érdekelt volna valakit egyáltalán…)

Könyvtündér a sorok között:

Aki olvasott már tőlem Penelope kritikát, annak nem kell hangsúlyoznom, hogy a new adult műfajban szívem csücske az írónő. Fall Away sorozatát és különálló regényeit, illetve új sorozatot indító kezdőköteteit is bátran ajánlom a pikáns love-hate románcok kedvelőinek, akik azért valami többre is vágynak, amit úgy hívnak: mondanivaló. Merthogy Douglas szerencsénkre nem elégszik meg a szenvedélyes, ám önmagukban semmitmondó jelenetekkel. Történeteit ízlésesen fűszerezi erotikával, de a háttérben akkor is mélyebb gondolatok és témakörök sorakoznak, ha karakterei nem is feltétlen térnek el a megszokott sablontökéletességektől (már ami a külsőt és az anyagiakat illeti).
A Next to Never-t az előbbiek tudatában már türelmetlenül vártam, és megjelenése pillanatában rögvest, nos, valahogy rá is került a gépemre… Tulajdonképpen a Fall Away sorozat spin-off-járól van szó, amikor már a gyerekek/unokák is (kis)kamaszok. Aki olvasta az Aflame-et, vagyis a sorozat „utolsó” részét, különös tekintettel annak epilógusára, az emlékezhet, aki pedig nem, annak elárulom, hogy mindhárom addigi párosunknak születnek gyerekei, illetve Jared anyukájának és Madoc apjának házasságából is újabb húgocska érkezik Quinn személyében. Quinn pedig nyilván szintén szerelmes, különben nem lenne újabb könyv. Szíve választottja Lucas, Madoc egykori kis patronáltja, aki azonban egy bő tízessel idősebb a lánynál, de a korkülönbség ellenére mindig is igen közel álltak egymáshoz.
Izgatottan vártam tehát, hogyan alakul a sorsuk. Mivel azonban Lucas évekkel korábban lelépett és most Dubaiban dolgozik, kettejük kapcsolatáról az égvilágon semmit nem tudunk meg, merthogy az lényegében nincs is, ergo marhára nem is erről szól a könyv! Note from the Author: Please note, this novella is told from Quinn’s (introduced in Aflame) point of view, but it is not her story. She will have a full-length novel eventually.” Vagyis Quinn a mesélőnk, de nem a saját történetét narrálja… Whaaaaat?? Ez a tájékoztató mondjuk szerencsére a könyv első lapjain be is köszön (már ha valaki úgy olvas, mint én, és nem siklik át az adatokon, ajánlókon, idézeteken, stb.), úgyhogy nem a végén kellett agyérgörcsöt kapnom csalódottságomban, de azért nem esett jól a felismerés.
De no problemo! Felőlem szólhat bármiről, hiszen Penelope Douglas! Nos, gondoltam én ezt naivan így első körben, aztán csak kiderült, hogy van az a téma, amire mégsem biztos, hogy kíváncsi vagyok… A könyv ugyanis Katherine Trent és Jason Caruthers, vagyis a nagyi és nagypapi hancúrdús sztorija egymásra találásukról. Alapvetően nem is lenne ezzel semmi bajom, de az öt részes sorozat beható ismeretével a hátam mögött nem különösebben voltam kíváncsi a nagyszülők hálószobatitkaira, még úgy sem, ha nyilván évekkel korábban, a fiatalságukról beszélünk. Mert hát voltaképpen ki akar tudni a felmenői múltjáról ebből a szempontból? De az hagyján, hogy még nekem is kicsit kellemetlen volt olvasni a részleteket, na de mit szóljon a kis Quinn, aki postán kapja kézhez mindezt egy rejtélyes regény formájában? És most bocsi a spoilerért, de mint kiderül, ráadásul a saját anyja küldte neki! Én nem tudom, gyerekek, lehet, hogy csak én vagyok ilyen prüdéria kisagyszony, de nálam itt már lekapcsolták a villanyt…
S ha ezen túl is lendülünk – ami nyilván megtörtént, hiszen csak kiolvastam –, sajnos akkor is maradnak erős fenntartásaim a „love story”-val kapcsolatban. Most először éreztem azt, hogy nem értek egyet a szerelmi szállal. Nem igazán szeretem az ömlengést, a nyálas romantikázást, a szentimentalizmust, úgyhogy nem véletlen, hogy pont Douglas tudja megdobogtatni a szívem az ilyen-olyan külső-belső okokkal megnehezített, de végül kivirágzó viszonyaival, ahol a hangsúly mindig az odavezető úton van, a hatalmi játszmák közbeni incselkedésen két azonos volumenű, markáns karakter között. De fontos, hogy a szadizás csak játék legyen, amiben mindkét fél partner! Na, valahol itt csúszott félre most a dolog, mert a (nagy)szülők kapcsolata belőlem egyáltalán nem az izgatott várakozást váltotta ki, hogy vajon mi lesz a következő lépésük, mit találnak ki, mivel vágnak vissza a másiknak, hanem sokkal inkább a felháborodást, hogy milyen sokáig képesek fenntartani ezt a mindkettejüket leamortizáló viszonyt. Lényegében miért is? Tulajdonképpen pusztán a szexért. A csajt izgatta a kőgazdag pasi, a pasit pedig az autószereléstől olajfoltos vagány fiatal lány, mert az ellentétek vonzzák egymást, az ismeretlen pedig csábító. De a férfi képtelen volt felvállalni a nőt, a nő pedig hagyta, hogy rendszeresen megalázzák a lelkét. És hiába lett a vége happy end, nehéz elhinnem, hogy egy ilyen férfi csettintésre megváltozik, és holnaptól mintaférj meg mintaapa lesz belőle. Aztán lehet, hogy van ilyen – legalábbis a happy endet megelőző tortúra biztosan –, de eddig azért olvastam szívesen az írónőtől, mert kikapcsol, feldob, szórakoztat, most viszont frusztrált ez a sztori, viszkettem tőle, mert szerintem hamis útmutatót ad az olvasónak.
Összefoglalva tehát főszereplő-fronton elvesztett a könyv, mert nem is voltam igazán kíváncsi rájuk, és sajnos nem is tudtam velük szimpatizálni. Sokkal inkább érdekelt volna Quinn teljes értékű története, amiből morzsákat kapunk csupán, de azok is sokkal érdekesebbek, mint a szülei szenvedése. Aztán (bár ez lehet, hogy egyéni memóriaprobléma) néha zavart az is, hogy Douglas hirtelen rám zúdított hét új szereplőt, akikről egy név alapján sokszor azt sem tudtam, hogy ki kinek a gyereke és milyen funkciót tölt be, egyszerűen csak hemzsegtek ott egy kupacban… Na de remélhetőleg az új részre tisztul majd a kép, hiszen az epilógusban és az author’s note-ban bízva nemsokára jön Quinn kalandja is!

Tündérfaktor:
10/5
Egyébként valahogy így képzelem Douglas-t, ahogy fűszerezi a történeteit, mint Salt Bae a husit! :D
(Ha valaki nem ismerné a mémet: http://knowyourmeme.com/memes/salt-bae)


Könyv adatai:
Eredeti címe: Next to Never
Eredeti kiadási éve: 2017
Oldalszám: 200

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése