2013. augusztus 14., szerda

Gillian Flynn: Holtodiglan

Miről szól:

Amy és Nick: az álompár. Azt az apróságot leszámítva, hogy az ötödik házassági évfordulón Amy eltűnik és minden jel arra utal, hogy Nick a bűnös. De a férj imádja a feleségét, ezért mindent megtesz, hogy megtalálja… vagy mégsem? A feleség naplójából egyértelműen kiderül, hogy Nick sáros… vagy mégsem? Mi történt valójában Amy-vel? Ki az igazi bűnös? Kinek mit kellett tennie ahhoz, hogy egy házasság idáig fajuljon? Hogyan és miért lesz egy idilli párkapcsolatból maga a földi pokol?

Könyvtündér a sorok között:

           Imádom az olyan könyveket, amiket nem lehet letenni és még hajnalban sem kopogtat az álommanó, mert annyira izgalmas és fordulatos a történet, hogy egyszerűen nem lehet abbahagyni. Nincs is értelme, mert a villany lekapcsolása után is csak a sztorin kattogna az agyad.
         Ez a könyv annyira csavaros és okos (szinte már túlzottan is), hogy lehetetlen róla spoilerek nélkül bővebben beszélni. Három részre van tagolva, amit azonnal kiszúrtam még olvasás előtt, mert a részek címei olyan fekete háttérre vannak nyomtatva, amit rögtön látni a könyv oldalán. A címek: A fiú elveszíti a lányt, Fiú és lány találkozik, A fiú visszakapja a lányt (vagy fordítva). Ha valaki olyan kis finom lelkű, mint én, és nem csapja fel a könyvet az első oldalon és kezd neki rögvest, amint kézbe veszi, hanem először megsimogatja a borítót, elolvassa a hátulját, a fülszövegeket, az adatokat, átpörgeti a lapokat az ujjai között, beleszippant a közepébe és esetleg még a köszönetnyilvánítást is végigolvassa, az szintén kapásból tudni fogja, hogy (bár a könyvben felmerül a gyanú) Amy biztosan nem halt meg. Elő is fog kerülni, sőt visszatér a férjéhez, hogy aztán éljenek happily ever after… vagy inkább rettegésben és gyűlöletben, míg a halál el nem választ.
A történetet elsősorban Nick meséli, de Amy naplójából is olvashatunk részleteket, melyben leírja, hogy milyen volt a kapcsolatuk és mi vezetett az eltűnéséig. Bár ehhez Nicknek is lenne pár szava. Merthogy főhőseink nézőpontjai nem igazán találkoznak. Az olvasó pedig sokáig csak kapkodja a fejét, hogy akkor most kinek is van igaza, kinek lehet itt hinni.
Aztán a sok kérdés és csavar után mindenre fény derül, bemutatkozik a főgonosz és elnyeri méltó büntetését, ahogy az lenni szokott, mert a jó mindig győzedelmeskedik… aha, a mesékben, de ez nem egy mese, hanem egy kőkemény lélektani thriller, aminek az utolsó betűje után sem biztos, hogy nyugodtan fogunk aludni. A vége számomra kettős érzéseket szült. Egyrészt csalódás, kicsit felháborodtam, hogy lehet így befejezni a sztorit, hogy nem igazságos, hogy képtelenség, hogy biztosan nem így cselekednék, és a valóságban nem így lenne… De aztán újra belegondolva tulajdonképpen tökéletes a vége, mert igenis ilyen az élet, nem habostorta, nincs kolbászból a kerítés, és a sárkány sem mindig purcan ki a végén. 
Gillian Flynn írónőt végtelenül irigylem, hogy kitalálta és fejben tudta tartani ezt a történetet minden csattanójával együtt, ráadásul ilyen jó stílusban sikerült lapra vetnie gondolatait. A férjét pedig kicsit sajnálom, mert egy olyan nő mellet, akinek ilyen sztorik járnak a fejében, biztos nem lehet könnyű éjjel álomra hajtani a fejét...

Tündérfaktor:
10/9


Könyv adatai:
Eredeti címe: Gone Girl
Eredeti kiadási éve: 2012
Magyar fordítás kiadási éve: 2013
Kiadta: Alexandra
Fordította: Csonka Ágnes
Oldalszám: 527
ISBN: 9789633571170

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése